A neurális hálózatok változásai major neurokognitív betegségekben

A major neurokognitív betegségek sok hasonlóságot mutatnak, beleértve az átfedő klinikai tüneteket, a kóros jellegzetességeket és a betegség terjedésének molekuláris módjait. Folyamatban lévő tanulmányok azt is sugallják, hogy az epilepszia előfordulhat az Alzheimer-kór mellett más demencia betegségekben is, ideértve a frontotemporális

demenciát (FTD), a Parkinson-demenciát (PDD) és diffúz Lewy-testes demenciát (DLB).

Ezek az eredmények összhangban vannak a korábbi kutatásainkban megfigyeltekkel, mivel azonban elsősorban Alzheimer betegekre összpontosítottunk, az adatok korlátozottak. További kutatásra van tehát szükség annak eldöntésére, hogy az epilepszia prevalenciáját és hatását megfigyelhessük más neurokognitív betegségekben is. Alvás

zavarokat szintén gyakran észlelnek minden demenciával járó betegségben. A legújabb bizonyítékok arra utalnak, hogy az alvásváltozások szorosan összefügghetnek az

a kognitív romlással és az idegsejt pusztulás ütemével is.

Az epileptiform aktivitás előfordulása és az alvásváltozások összhangban vannak a neurokognitív betegségekről alkotott modern tudományos állásponttal, amely ezen betegségeket, mint oszcillopátiákat, illetve hálózati betegségeket írja le. Ez azt jelenti, hogy az agyi összeköttetés rendszerek és az azokat irányító idegrendszeri ritmusok fokozatos átalakulásával és hatékonyság csökkenésével a gondolkodási funkciók drasztikusan károsodnak. Így a megváltozott idegi hálózatokra összpontosító komplex idegélettani megközelítések feltárhatják az neurokognitív betegségekben látható funkció romlás általános mechanizmusait, és ezen adatok lehetséges szűrési módszerként is szolgálhatnak a kognitív hanyatlás korai azonosítására.