Multimodális precíziós eszközkészlet az Alzheimer-kórban jelentkező demencia megelőzéséhez

A magyar konzorcium két tagból áll, vizsgálatainkat a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájával, Dr. Csukly Gábor csoportjával szoros együttműködésben végezzük. A konzorcium elemzi a korábbi kutatási programokból rendelkezésre álló adatbázisokat, úgymint a AlzEpi Cohort Observational Library (ACOL) és Semmelweis MCI Neuroimaging Cohort (SMNC) adatbankjait. Ezek Alzheimer-kórban szenvedő betegek, enyhe kognitív zavarral diagnosztizált és egészséges idős résztvevők epidemiológiai és klinikai adatait, strukturális agyi képalkotó, 24-órás és nagyfelbontású elektroenkefalográfiás (EEG) eredményeit tartalmazzák. Számos beteg esetében 3 éves követési adatok is rendelkezésre állnak. Ezen kívül mindkét centrumban új résztvevők bevonása történik, akik AK által érintettek vagy nagy demencia rizikóval rendelkeznek. A magyar kutatás célja, hogy az adott adatbázisokra, illetve a kelet-európai régióra specifikus rizikótényezőket, mint pl. a kardiovaszkuláris rizikófaktorok, a cukorbetegség, az időskori depresszió és az epilepsziás agyi aktivitás szerepét a betegség kialakulásában meghatározza. Kiemelt feladatunk továbbá a lakosság AK-ról alkotott tudásának elektronikus formában, kérdőívek segítségével történő felmérése, különösen annak elemzése, hogy mennyire ismerik a diagnosztikus lehetőségeket, a megelőzési stratégiákat és hogy milyen tényezőkkel javítható a szűrésben és terápiában való intenzívebb részvétel. Fontos további cél, hogy létrehozzuk országunk első online regiszterét a nemzetközi konzorciális partnerek mintájára, amely olyan betegek adatait gyűjti össze, akik AK-ban szenvednek, enyhe memória károsodásuk van vagy kiemelt rizikóval rendelkeznek demencia vonatkozásában. Ez lehetővé tenné, hogy a magyar betegek is részt vehessenek a célzott, új gyógyszerkísérletes vizsgálatokban.

Vizsgálatainkat 2013 és 2017 között végeztük, amelyek során 70 demenciában szenvedő, Alzheimer-kórral (AK) korábban már diagnosztizált beteg 24-órás Holter-EEG vizsgálatát végeztük el, az eredményeket epileptológiai szempontból értékeltük. 55 beteg esetében a klinikai adatokat, a neuropszchichológiai és képalkotó vizsgálatok eredményeit áttekintve megtudtuk erősíteni az Alzheimer-kór diagnózisát. Klinikai szempontból nagy jelentőségű megfigyelés volt, hogy a betegek 21%-ában az Alzheimer-kór diagnosztikus kritériumai nem teljesültek, sok esetben visszafordítható demencia formát azonosítottunk. Huszonegy betegünket 2 éven keresztül neuropszichológiai szempontból is követni tudtuk, illetve 30 AK beteg alvási paramétereit összehasonlítottuk egy egészséges egyénekből álló mintával. Megállapítottuk, hogy a betegek negyedében kimutatható epilepsziás roham, amelyek főként olyan betegeknél jelentkeznek, akiknél demencia korai életkorban kezdődik, hosszabb ideje fennáll és súlyosabb stádiumú. A rohamok főként mozgási tünetekkel nem járó, halántéklebeny eredetű, komplex-parciális rohamok. A betegek felében epileptiform aktivitást (EA) regisztráltunk, sok esetben epilepsziás rohamok nélkül is. Az EA főként a frontotemporális területeken jelentkezett (85%), erős bal oldali túlsúllyal (65%), főként a lassú-hullámú alvás időszakában (45%). Az alvás értékelése során igazoltuk, hogy a lassú hullámú alvás jelentősen csökken AK esetében, a normál alvási struktúra felborul, továbbá, hogy a REM alvás paraméterei fontos jelzői lehetnek a betegség progressziójának. Igazoltuk továbbá, hogy a 24-órás Holter-EEG vizsgálat biztonsággal, könnyen és magas szenzitivitási értékkel végezhető az AK-hoz kötött epilepszia kimutatásában. Eredményeink az AK, alvás és epilepszia közt fennálló erős kapcsoltsági viszonyra hívták fel a figyelmet.