Neurofiziológia

A vizsgálati módszer lényege az idegsejtek által keltett elektromos aktivitás detektálása fémelektródok segítségével. Mivel az EEG a legjobb időbeli felbontással rendelkező idegrendszeri vizsgáló módszer, a számos pillanatfelvételből összeálló képekből hullámmintázatra emlékeztető kép keletkezik. A hullámok nagyságúk és gyorsaságuk alapján sávokra oszthatóak, amelyeket görög betűkkel jelölünk (pl. alfa, béta, delta, théta, gamma). A hullámok jellemzői szabad szemmel és számítógépes technikákkal is vizsgálhatóak, azokból következtetni lehet a betegség természetére. A technika az epilepszia diagnosztika legalapvetőbb diagnosztikus eljárása.

Epilepszia gyanújában a rohamokra jellemző vagy az azok között megjelenő, úgynevezett interiktális epileptiform jeleket keressük. Ugyanakkor a hullámmintázat más betegségek esetében is eltérhet. Az idegrendszer helyi károsodása esetén az EEG lassul, ami abban mutatkozik meg, hogy nagyobb amplitúdójú, de ritkábban megjelenő hullámok váltják, az amúgy gyors, kicsi amplitúdójú ritmust. Alzheimer betegségben jellegzetes az EEG tevékenység diffúz, tehát minden területre kiterjedő lassulása. Ugyanakkor kimutatható, hogy bizonyos területeken a lassulás nagyobb mértékű, például a halántéklebeny fölötti elektródákon mért jel esetében. Ez diagnosztikus értékkel bír.

Az EEG előnye, hogy fájdalommentes, relatíve kedvező árú és teljesen biztonságos eljárás. Az elektródák száma tetszőlegesen variálható, így az agyi tevékenység részleggazdagabb leképezése is megvalósítható. A felvétel hossza is növelhető, így akár több napon keresztül is rögzíthetjük azt, jelentősen növelve annak diagnosztikus értékét. A vizsgálat hátránya, hogy értékelése jelentős szakértelmet kíván.

A PSG vizsgálat egy komplex technika, ami az elektroenkefalográfiás vizsgálaton kívül a vér oxigén szintjét, a szívfrekvenciát, légzésmechanikát és láb- és szemmozgásokat is vizsgálja. Elsődleges alkalmazási területe az alvászavarok kivizsgálása. Általában a beteg előkészítése este történik és speciális körülmények között egy vagy több éjszakát tölt egy alváslaborban. A vizsgálat előnye, hogy teljesen fájdalommentes és biztonságos. Alkalmas az alvásproblémák elkülönítő diagnosztikájára, a narkolepszia, obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS), alvajárás, alvási bénulás felismerésére. Alzheimer betegségben használatát az esetlegesen társuló alvászavarok és epilepsziás aktivitás kimutatása indokolja. Ezen kívül az alvás szerkezete diagnosztikus fontossággal is bír, mivel ismert, hogy bizonyos neurokognitív betegségekben az alvás elemei megváltozhatnak (pl. csökkenő alvási orsó szám Alzheimer betegségben vagy REM alvás rövidülés Parkinson-kórban).