Képalkotó eljárások

A CT, azaz komputerizált tomográfia vizsgálat során a vizsgált személyt egy asztalon fekve tolják be egy körgyűrűbe. A körgyűrű tartalmazza a sugárforrást és a vele szemben elhelyezkedő detektort. A CT röntgensugárzás segítségével képes az emberi test szeletekben történő leképezésére. Ezt követően számítógépes algoritmusok segítségével rekonstruálják a képet.

Előnye, hogy hozzáférhetőbb, mint az MR és a vizsgálat időtartama is rövidebb, így széleskörben alkalmazzák akut neurológiai kórképek esetén, mint például agyi infarktus vagy koponyaűri vérzés. További előnye, hogy a csontos struktúrák értékelésében is felülmúlja az MR vizsgálatot. Hátránya a magas sugárdózis, így például terhességben nem alkalmazandó.

Az MR, vagyis mágnesrezonancia képalkotás során a vizsgált személy egy asztalra fekszik fel és egy körgyűrűbe tolják be a CT vizsgálathoz hasonlóan. A vizsgálat mágneses magrezonancián alapul, tehát nem használ ionizáló sugárzást. Azonban a mágneses tér alkalmazása miatt a vizsgálat során különös tekintettel kell lenni az emberi szervezetben található fém eszközökre, mint például pacemakerek.

Az MR képalkotás előnye, hogy lágyszöveti felbontóképessége felülmúlja a CT-t így ideális az agy vizsgálatára. A koponya MR vizsgálatoknál meg kell említeni a strukturális és a funkcionális képalkotást. A strukturális MR vizsgálat koponyaűri térfoglalás jelenlétéről, az agyi szerkezetek volumenéről, illetve a kéregvastagságról ad információt. A funkcionális technika elve, hogy bizonyos tevékenységek során az agy azért felelős területein a véráramlási viszonyok megváltoznak és ez speciális technikával láthatóvá tehető. A funkcionális MR vizsgálat a tevékenység során aktív agyi területek, valamint az agyi szerkezetek közötti hálózatok leképezésére is alkalmas.

A pozitronemissziós tomográfia során pozitronkibocsátó radiofarmakont juttatnak a szervezetbe intravénásan. A farmakon felhalmozódik a szervezet bizonyos részein. Meghatározott idő elteltével a CT és MR vizsgálatokhoz hasonlóan a vizsgált személyt egy asztalon fekve tolják egy körgyűrűbe, amely a detektorokat tartalmazza. A képalkotás során a farmakon dúsulás mintázatát figyelik.

A béta-amiloid specifikus PET nyomjelzők az amiloid fibrillumokhoz kötődve jelzik annak jelenlétét. A patológiás folyamat előrehaladtával egyre erősebb jel detektálható a PET vizsgálat során. Előnye: negatív béta-amyloid PET vizsgálat az Alzheimer-kórt, mint demencia hátterében álló kórokot valószínűtlenné teszi. Pozitív lelet azonban nem egyenlő az Alzheimer-kór jelenlétével, akár normál jelenség is lehet. Sajnálatos módon, a vizsgálat rendkívül drága.

A tau-PET technika pozitronkibocsátó nyomjelző ezesetben a hiperfoszforilált tau proteinból felépülő neurofibrilláris kötekeget jelzi. A módszer nem specifikus, egyéb taupathiákban is a radiofarmakon felhalmozódása figyelhető meg. A dúsulás mintázatából lehet Alzheimer-kórra következtetni. Elmondható továbbá, hogy a pozitív lelet biztosan kóros és neurokognitív betegség jelenlétére utal.

Felnőttek esetében a transcraniális Doppler ultrahang vizsgálat során egy ultrahangfejjel négy, úgynevezett akusztikus ablakon keresztül történik képalkotás. Ezek a transtemporalis, az orbitalis a suboccipitalis és a retromandibularis ablakok. Lehetőség nyílik az agyi erek, valamint agyi szerkezetek vizsgálatára.

Előnye, hogy esetleges térfoglalás és középvonali áttolódás vizsgálatára is alkalmas. Továbbá megítélhető az agyi erek keringésviszonya, ugyanis a csökkent keringés rizikó a stroke betegség és a demencia kialakulására is.

A nyaki erek vizsgálata alkalmas az agyat ellátó 4 fő ér (jobb és bal oldali carotis és vertebralis rendszer) áramlásviszonyainak elemzésére, amely általánosságban erős összefüggést mutat az idegrendszer vérellátottságával.